2011. január 18., kedd

A Bak-jegy kristályai: Kőbe zárt élet

A Bak jegyéhez tartoznak az ásványok, mivel az őket alkotó elemek és vegyületek szaturnuszi módon, vagyis lassú, szilárdulási folyamatok alatt kristályosodnak végleges formájukba.
Klasszikusan ehhez a jegyhez rendelik például az ónixot, az oszidiánt vagy a füstkvarcot.
Az ásványi anyagokon kívül vannak olyan élő anyagok is, amik évezredek alatt kővé dermednek.

A legismertebb szerves eredetű drágakő a borostyán, ami tulajdonképpen egy szén-hidrogén-oxigén alapú gyantakeverék. Kevésbé hivatalos megfogalmazásban egy 50 millió évvel ezelőtt élt fenyőféle kicsordult és megszilárdult nedve. Gyakran zár magába növényi vagy rovarmaradványokat.
A görög mitológia a keletkezéséről egy csodálatos történetet is őriz:
Héliosz napisten elbizakodott fia, Phaethón, apja szekerét akarta hajtani, de tapasztalatlan, gyönge kezei nem bírták irányítani a tüzes, szárnyas lovakat. A lángoló szekér a föld felé száguldott, ekkor Zeusz villáma halálra sújtotta a vakmerő fiút. Nővérei megsiratták és keserves könnyeikből csodás borostyánkövek születtek.

A második helyen ismertségben talán a korall áll. A korall egyfajta szaruanyag, a virágállatok osztályába tartozó puhatestű tengeri állatok külső kalcium-karbonát vázai. Nevének története szintén fellelhető a görög mitológiában.
A korallion név mellett a görög halászok gyakran gorgeiának is emlegették. Ez az elnevezés pedig az egyik Gorgó, Medúza legyőzésének történetéből ered. Perszeusz, lemetszette Medúza félelmetes fejét, anélkül, hogy ő maga kővé változott volna. Amikor azonban a levágott fejjel hazafelé tartott, és egy pillanatra a tengerparton letette a zsákot, a holtában is rémületes szörny-fő kővé dermesztett egy hínárkupacot. A nimfák a kőhínárt a tengerbe húzták, ahol az korallá változott.

A gagát vagy más néven jet (fent a képen) nem más, mint bitumenes, szénhidrogénekkel erősen átitatott barnaszén, vagyis fosszilis fa. Éppen úgy is ég, mint a szén.
A gagát elkorhadt faként kezdte meg "új életét", majd levegőtől elzárva, nagy nyomás alatt évmilliók során préselődött össze ezzé a különleges drágakővé.
Színe selymes-viaszos éjfekete, épp ezért előszeretettel használták gyászékszerek díszítésére. Ennek az elterjedése Viktória királynő nevéhez fűződik, aki Albert herceg 1861-ben bekövetkezett halálakor kezdte viselni a gagát-ékszereket.

A csontok közül a legértékesebb az elefántcsont, vagyis az elefánt dentint tartalmazó metszőfoga, az agyara. Színe krémes fehér, idővel a legtöbb megsárgul, megbarnul. Mind az indiai, mind az afrikai elefántok agyarára óriási volt a kereslet, iparművészeti tárgyakat, ékszereket, sakkfigurákat, szobrokat faragtak belőle, ennek következtében mérhetetlenül sok állatot leöltek. 1989 óta próbálják tilalommal szabályozni a mészárlást.
Az elefántcsont mellett az emberek ősidők óta más állatok csontjait, fogait is használják. Csontékszerekben, -faragványokban találkozhatunk víziló, ámbráscet, vaddisznó, rozmár és fosszilis mamutfogakkal, illetve egyéb állati csontokkal is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails