2013. február 26., kedd

A csend mesél: kristálytörténetek

"Nagyanyámnál nehéz iskolám volt. "Légy hűséges a történethez" mondta nekem a vén boszorkány, "légy örökké és tántoríthatatlanul hű a történethez". "Miért, nagyanyó?", kérdeztem. "Ezt neked kell megmagyaráznom, aki mesemondó akarsz lenni? Hogy azzá válj, elmondom neked, miért! Idehallgass: Ha a mesemondó hűséges, örökké és tántoríthatatlanul hű a történethez, akkor, végül, a csend fog majd beszélni. Ha a történetet lerombolják, a csend csupán üresség. De azok, akik hűségesek, meg fogják hallani a csend hangját, amikor az utolsó szavakat kimondják. És ki meséli a legjobb történetet nekünk? A csend. És hol lehet a legmélyebb értelmű mesét olvasni, jobbat, mint a legdrágább könyv legszebben kinyomtatott oldalán? Az üres oldalon. Írja bár egy királyi, elegáns toll a legtisztább ihlet pillanatában, a legkülönlegesebb tintával a meséjét – hol olvashat valaki egy még mélyebb, édesebb, boldogítóbb, és kegyetlenebb mesét ennél? Az üres oldalon."
- Caren Blixen -

Gondoltál már arra, hogy a kristályok is mesélhetnek? Az ősi kultúrákban és mítoszokban olyan nagy becsben tartották a drágaköveket, hogy néhányuk keletkezését csodás történetekben örökítették meg. Ezek igazolják, hogy a manapság élettelennek tartott kövek a régiek hite szerint éreznek és emlékeznek.

Hűség önmagunkhoz
Artemisz kíséretéhez tartozott Ametiszt és Kallisztó nimfa, mindkettejük története kapcsolódik az ibolyaszín kvarchoz.
Az ametiszt névadója Amethiszt, az ő történetét már leírtam, itt olvashatod a blogon: Józannak maradni?
Kallisztó is a Holdistennő szűzi kíséretéhez tartozott. Szépsége elkápráztatta a főistent, de Kallisztó hű maradt szüzességi fogadalmához, ezért Zeusz csak csellel csábíthatta el. A megbecstelenített leány várandós lett, ezzel lelepleződött Artemisz előtt. Az istennő száműzte őt kíséretéből, végül Kallisztót Zeusz medve alakban az égre emelte. Így lett ő az égbolt egyik legismertebb csillagképe, a Nagy Medve (Göncölszekér). A reneszánsz korában az ametisztkristályba medve képét vésték, és így használták oltalmazó amulettnek. 

Az önhittség ára
Phaetón, Héliosz Napisten fia ellopta apja tüzes szekerét, mert be akarta bizonyítani, hogy ő is képes vezetni a napfogatot. Az érzékeny állatok megbokrosodtak a gyakorlatlan kezek irányítása alatt, és egyenesen a föld felé száguldottak, s félő volt, hogy felperzselik. Gaia sikoltását meghallotta Zeusz, aki egy villámcsapással lesújtott a fogatra, ami belezuhant az Eridanuszba. Phaethón nővérei, a Héliaszok a folyó partjára gyűltek, ott siratták testvérüket, és a könnyük borostyánná változott.
Innen eredt az az ókori nézet a borostyánkő keletkezéséről, hogy a lemenő nap sugarai az éjszakai tengerben megkocsonyásodnak, majd reggelre borostyánként vetődtek a partra.

Viszonzatlan szerelem
Létezik egy heliotróp nevű drágakő, neve azt jelenti "napforduló" - ugyanúgy hívják, mint minden, a napraforgót vagy a napkunkort.
Klytia vízi nimfa beleszeretett Hélioszba, a ragyogó Napistenbe. Rajongása azonban viszonzatlan maradt, Héliosz az egyik Vesta-szűzre vetett szemet. Amikor elrabolta a lányt, Klytia féltékenységében elárulta őket, s ezzel a szűz vesztét okozta. A hagyomány szerint a meggyalázott szüzeket elevenen eltemették. Az árulás után Héliosz hallani sem akart Klytiáról, aki étlen-szomjan ült a folyóparton, és epekedve nézte a délceg Napistent az égi szekerén.Végül az istenek megszánták a szerencsétlen nimfát, és virággá változtatták, aki virágként is fejével követi a nap járását.
Héliosz arról is ismeretes volt, hogy semmi nem maradhatott rejtve a szeme előtt, ő leplezte le Árész és Aphrodité szerelmeskedését is. Viszont ha egy heliotróp kristályt bedörzsölünk "szerelemvirággal" (Heliotropium), láthatatlanná válhatunk.

Szereted a kristálytörténeteket?
Jelentkezz a most induló tanfolyamra és ismerkedj meg velük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails