2014. december 31., szerda

Sors, mint esély: 2015 évébe lépünk

Legyen tiéd, ha kell,
az imádott szerencse,
de engem őrizzen
tetteimnek bilincse,

hagyjon a véletlen
a mézben vagy a sárban,
magam-varrta sorsot
hordjon mindég vállam.


Weöres Sándor: Rongyszőnyeg, 103

Furcsa anyagból vagyunk összegyúrva itt a huszonegyedik században. A világ története folyamán talán még nem volt sosem ennyire központi téma, ennyire divat a sorsot fürkészni.
"Mi az életfeladatom?" - hangzik el oly sokszor ez a kérdés. Senki sem határozhatja meg helyettünk ezt, mivel az élet hívása (hív-atás) a szív hangján szólal meg. Mégis másoknak szegezzük a kérdést, és csodálkozunk, hogy nem érkezik egyértelmű felelet. Nincs iránymutatás.
Mert elfelejtettük, milyen egyszerű rá a válasz: élni...

(Természetesen a tömegek korszelleméről beszélek. Nem egyes emberekről, hiszen sokan vannak, akik W.S.-hoz hasonlóan vállukra terítették már sorsuk /színes és széles vásznú/ álomkabátját...)

Maga az élet személyre szabott utazás, melynek vannak rögzített tételei. Kisebb-nagyobb "holmik", amiket karmikus hátizsákunk rejt. Itt őrizzük eredetünket, származásunkat, adottságainkat, korlátainkat és vágyainkat. Ezen jelen életünk keretein belül nem tudunk változtatni, ezért nevezzük őket "eleve elrendelésnek".
De ez még csak mesénk bevezetője. A valódi kaland még csak most kezdődik! Ezeknek az adottságoknak a felismerésével.

Élni akkor kezdünk el igazán, ha felelősséget tudunk vállalunk azért, amit e csomagból alkotunk.

Az élet kalandja egy egész életre szól. Nincsenek gyors, készen kapott megváltások, nincsenek bevált élet-receptek. Sőt, egy-egy megoldott feladatnak még csak jutalmai sincsenek. Ezért ne akarj végigrohanni önmagad megismerésén, ne akard legyőzni és két vállra fektetni önmagad.
Tápláló anyaggá nem a "junk food" élmények, a rapid megoldások, hanem a mély és átformáló élettapasztalatok válnak.

Mindenki megismételhetetlenül egyedi. Ezért a saját történetedet senki sem írhatja meg helyetted. Ajándékozd meg magad türelemmel, megértéssel, elfogadással, bátorsággal, kitartással, és ne rohanással, elvárással, félmegoldásokkal.

Sorsod esély. Ahogy a hasonló című könyvben Thorwald Dethlefsen írja: "A kereső ember számára az anonim sors, amelynek vak véletlenszerűségétől az emberiség annyira reszket, egyáltalán nem anonim. Feltárulnak törvényszerűségei, és kiderül, hogy a sors az az instancia, amely gondoskodik róla, hogy minden lény bejárja előírt pályáját. (...) Aki viseli a felelősséget sorsáért, önmagát az univerzum törvényszerűségeibe ágyazva éli meg, megszabadul szorongásaitól - mert megtalálja a visszakapcsolást az ősalapokhoz. A religio tartalma eredetileg éppen ez a visszakapcsolás. Csak akkor ismerhetjük fel célunkat, ha ismerjük eredetünket."

Még mindig: metamorfózis

2013 január elsejét kezdtük az Uránusz és a Plútó kvadrátjával, és 2017-ig, öt éven keresztül, kettejük meghatározó fényszög-kapcsolata rányomja bélyegét az új évre.
A két legnagyobb átalakító lépett szövetségre, hirtelen, ám mélyreható változásokat ígérve. Ők a semmiből támadt tornádók, melyek tövestől tépik ki gyökeret eresztett elképzeléseinket és ők az évek, évtizedek óta bennünk forrongó indulat-vulkánok is, mik láthatatlanul mozgolódnak, hogy végre a felszínre törjenek.

Az óév újholddal indult és a tiszta lapok lehetőségét végig fenntartotta számunkra. Ez az év, bár mozgalmas volt, leginkább belső munkát jelentett, kézzel fogható eredményeket, realizálást 2015 hozhat el.
Két izgalmas t-kvadrát segít bennünket ebben, ráadásul a két fővilágosítót fogva présbe. Tudatosan és ösztönösen, gondolati és érzelmi szinten is érintettek leszünk.

Jóval indulatosabb, hevesebb és ezért kívülről is látványosabb lesz ez az időszak. Add meg az esélyt a sorsnak: mozdulj együtt önmagaddal!

Útelágazás

Minden pillanat egy döntés: apróbb-nagyobb útelágazás.
De vannak olyan elhatározások is, melyek jól láthatóan másfelé vezetnek. Ha ezeket követjük már nem a megszokott körbe-körbe futó sínpáron haladunk tovább, hanem a végtelen lehetőségek felé.

Onnantól kezdve világ között kelhetünk át és a kozmikus törvényekkel együtt cselekedhetünk.
2015 évének egyik hírnöke a holló lesz, a bölcs, intelligens beavatás jelképe. Ő egyszerre a fény és a sötétség madara, nem fél az árnyékokkal szembesülni, így képes feloldani azokat. Felelősségvállalásra, az élet teljességére, a sorsszerű egybefonódásokra tanít.

Az idei év kártyahúzásánál a klasszikus kirakást javaslom:
1. a múlt év összegzése
2. a jelen pillanat eszenciája
3. a jövő iránya

De legyen egy negyedik is. Nevezzük őt sorsfeladatnak 2015-re. Ez a kártya lesz az, aminek útmutatását követve kiszabadulhatsz az eddig feloldatlan, önmagába mindig visszatérő élethelyzeteidből.

(Ha kérdésed van a kihúzott lapokkal kapcsolatban, most is írj bátran! Lehetőleg a tarot nagy arkánumait használd.)

Kívánok Mindenkinek csodákban és felismerésekben gazdag boldog új esztendőt!
Eszter

2014. december 23., kedd

Világkép-válság: Nyilas jegyében a Szaturnusz

"- Nyuszi csöppet sem buta - mondta Micimackó elmélyedve.
- Úgy van. Okos. - vélte Malacka.
- Esze az van neki.
- Van neki - vélte Malacka. - Esze az van neki.
Mire hosszú hallgatás következett.
- Úgy vélem - mondta Micimackó -, hogy ez az oka annak, hogy soha semmit meg nem ért."
(A. A. Milne: Micimackó kuckója)

Az égiek az idei karácsonyra még egy jelentős eseményt tartogatnak számunkra: 2014. december 23-án, 15 óra 18 perckor a Szaturnusz jegyet vált és belép a Nyilasba, ahol 2017 decemberéig tevékenykedik. Fennkölt barangolását egy rövid időre megszakítja és jövő év júniusa-szeptembere között még visszatér a Skorpió mélységeibe.

A gondolat, ami egyben tartja a világot

A Szaturnusz a Naprendszer utolsó planétája. A régi korok csillagtudománya (legalábbis ahogy most ismerjük) a gyűrűs bolygó határáig terjedt, így vált a Szaturnusz a küszöb őrzőjévé.
Mögötte már csak a transzperszonális (személyesen túli) égitesteket találjuk.
Az archetípusok közül Szaturnusz a remete, a bölcs öreg, aki legtöbbször igen kellemetlenkedő alakként tűnik fel életünk történetében. Akármerre is jár, legelőször a korlátainkkal szembesít. Zsákjából ilyen fogalmak kerülnek felszínre: rend és törvény, idő, sors, rögzítés, felelősség, kötelesség, hivatás. Próbáin nem szeretünk részt venni, de nála a sikeres vizsgatétel jutalma nem egy piros pont, egy szelet csokoládé vagy egy kitüntetés, hanem életre szóló, megváltoztató tapasztalat.

A Nyilas jegyében a világról alkotott nézeteinkkel szembesülhetünk a Szaturnusz objektív, hideg (és olykor bizony kíméletlen) meglátásain keresztül.
Gyermeki szívvel (az Ikrek szemüvegén keresztül) a körülöttünk lévő világ felfedezése a nagy kaland: előítélet és válogatás nélkül gyűjtjük össze az információkat. A Nyilas jegyben egyesül mindez a megszerzett tudás. Itt szintetizáljuk nézeteinket világlátássá, vallássá, filozófiává, hitrendszerré. Ezek a gondolatok meggyőződésként tartják egyben a világunkat.
Felnőttként szelektálunk: emezt elfogadjuk, azt pedig elutasítjuk. Ez még nem is lenne probléma, mivel ez a szűrő akár életbölcsesség is lehet. De akár dogmatizmus is. Elmerevedett, rugalmatlan nézetek, amitől a világ, vagy legalábbis bizonyos szegmensei feketévé-fehérré válnak.

Itt lép be a Szaturnusz a Nyilasba és megmutatja gondolkodásunk határait.

Távolságok közelítése

Micimackó az egyik legnagyobb zen mester. Bagoly lexikális tudása, Nyuszi fontoskodó okoskodása mellett nyugodt, derűs, egyszerűsége teszi őt valódi lényeglátóvá.
Az élet tele van Baglyokkal és Nyuszikkal, akik sokkal jobban tudják, mi a jó a másiknak, akik megmondják a tuti, osztják az észt, kötözik a ködöt (kötözködnek), számon kérnek, kioktatnak, lesajnálnak.
Erre jön egy Micimackó, akit látszólag a mézen kívül semmi sem foglalkoztat, és tesz egy ilyen velős kijelentést, hogy Nyuszit éppen ez a hatalmas tudás korlátozza.

Szaturnusz a Nyilas jegyében pontosan ezt a magas röptű mindentudás szárnyait töri le. Megmutatja, hogy a külső világ csak egy tükör, a belső világunk, a lélek hasonmása. Ezért minden, amit látunk, érzékelünk, felfogunk és megengedünk belőle a gondolkodásunk kereteit jelenti. Ez szabja meg a szűk vagy tág határokat.

Felteszi a kérdést: "tudod-e vállalni a felelősséget azért, amit hírül adsz?"
Vagyis minden szavad, kijelentésed maradéktalanul tiszta és őszinte? Világlátásod vajon örök érvényű és megingathatatlan? Ítélkezel-e mások (esetleg önmagad) felett? Keresel-e kifogásokat, bűnbakokat, magyarázatokat, ha valami nem úgy sikerül, alakul, ahogy szeretnéd?
Mennyire tudsz hinni? Nem valakiben vagy valamiben... Csak hinni... Előítéletek nélkül.

Békés, áldott, boldog karácsonyt
és hittel teli új évet Mindenkinek!

Eszter

2014. december 22., hétfő

Egyetemes rend: újhold a Bak jegyében

"Rá kell jönnünk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom. Magunk ítélünk magunk felett." (Popper Péter)

A "rendrakás" a Szűz jegyében indult el, mikortól fél éven keresztül minden jegyváltást az újholdak tiszta lapjai követik.
Az újhold energetikájában eggyé olvad a tudatos elképzelés (Nap) és az ösztönös vágy (Hold), így lehetőségünk adódik, hogy nem csak az eszünkkel, de a szívünkkel is rápillanthassunk életünk kiemelt tartalmaira.

Ezen utazásunk során beleláthattunk az életről alkotott elképzeléseinkbe, amiket a napi rutin és a megszokások mozgatnak. Összezúzhattuk a párkapcsolatok görbe tükreit, hogy mögötte végre megláthassuk valódi önmagunkat. Alászállhattunk a mélységeinkbe, hogy eloldozhassuk magunkat a gúzsba kötő, teremtő energiánkat fogva tartó félelmeinktől, majd a Nyilas újholddal elkezdhettünk beletágulni a valóságunkba.
Sok izgalmas felismerést hozott ez a néhány hónap...

Életkerék

A létezés örök körforgásának törvénye: rend és káosz váltják egymást.
Álomból születik az érzékelhető, végighalad a tapasztalatok széles spektrumán, majd, mikor eléri csúcspontját, fokozatosan eloldozza magát a létezés formaiságától és visszahullik az illúziókba.
Csak azért, hogy újból felépíthesse önmagát.

A külsőségek változnak, a lényeg ugyanaz marad: a megszülető sejtek minden információt végig magukban hordoznak. Egyetlen magocskában ott rejtőzik a terebélyes fa képe, a gyermek megfoganásának pillanatában az egész életterve.

Az asztrológiai évkör ugyanezt a folyamatot reprezentálja. A Halak illúzió-állapotában alkotjuk meg önmagunk számára a jelen inkarnációt. Ez az élet-lehetőség minden lehetőségével, nehézségével, kihívásával a legtökéletesebb feltételeket jelenti ahhoz, hogy sorsunkat (kalandunkat) beteljesíthessük. A Kosnál lépünk be a létezés valóságába és a Bak jegyénél érjük el a csúcspontot.
Vagyis ennél az újholdnál szembesülhetünk leginkább azzal, hogyan állunk terveink, elképzeléseink megvalósításával. Mit értünk el abból, amit megálmodtunk magunknak.

Ezt az önmagunknak feltett kérdést most egy stellium (planéta-halmozódás) kíséri a Bak jegyében: itt tartózkodik a Hold, a Nap, a Merkúr, a Plútó és a Vénusz is.

Ami sosem változik

Gondoljunk csak bele, mi az, ami minden történetünkben, kapcsolatunkban, élethelyzetünkben változatlan marad?
Mi.
Változhatnak a szereplők, a helyszínek, a problémák megoldási kulcsai, a szituációk megélései, a hozzájuk kapcsolódó viszonyulásaink. De minden egyes helyzetben, ami velünk történik, középpontjában ott vagyunk.
Nem csak a nagy történetekben - a szerelemben, a szakításban, a búcsúban, a gyermekeinkben, a hivatásunkban - de a hétköznapok apró-cseprő dolgaiban is. Abban, ahogy egy hírre reagálunk, van, akit megérint egy távoli árvíz katasztrófája, más elmegy mellette. Egyesek kutyákat mentenek, másoknak a hajléktalanok sorsa fontosabb. Lehetünk előzékenyek vagy gorombák a közlekedés, a sorban állás, a vásárlás alatt. Mind-mind mi vagyunk.

Ezért tanít a Bak jegye arra, hogy nőjünk fel végre önmagunkhoz, lássuk be, hogy minden, ami körülvesz bennünket, a saját "teremtményünk", és vállaljuk a felelősséget alkotásunkért.
Magunk ítélünk magunk felett...

A Bak stellium erre mutat rá. Egyetlen pontba sűríti az elképzeléseinket, amiket létre akartunk hozni, a vágyat, ami emögött állt, a hozzá kapcsolódó gondolatokat és érzéseket. És ott a Plútó is, ami segíti magasabb minőségbe transzformálni a tapasztalatokat.
Legyen egy kis időnk magunkra. Arra, hogy az ünnep csendjében észrevegyük, hol tartunk most. Lássuk, mint a hegytetőre érve az idáig vezető utat. Ne ítélkezzünk sem mások, sem magunk felett, hiszen ez az út, eddigi életünk alkotása. Lehetőségünk van változtatni, új utakat, új terveket keresni.
Mindben ott leszünk...
Ezért nem mindegy, hogy hogyan...

2014. december 19., péntek

Fény és sötétség határán: Nap a Bak jegyébe lép

"A fény nem azt jelzi, hogy nincs már többé éjszaka,
de azt igen, hogy hajnalodik, és a sötétség legyőzhető."
(Heinrich Fries)

Téli napfordulóhoz érkeztünk.
2014. december 21-én lesz az idei év leghosszabb éjszakája, amit 22-én a legrövidebb nappal követ.
Ám ez éj leple alatt (2014. december 21-én, vasárnap, 23 óra 55 perckor) a Nap átlépi a Bak jegy küszöbét, és elhozza nekünk a fény születésének ígéretét.

Nagyon markáns határvonal a mostani fordulópont. Nem csupán a tél beköszöntét vagy a napszakok változását, hanem sorsfordító időszakot is jelez. Az elkövetkezendő év több szempontból is fordulatot ígér, ami azzal is szembesít bennünket, hogy felismerjük az életünk felett gyakorolt hatalmunk felelősségét.

Pengeélen

A jegyváltás képletét nézve  ez a szó jutott eszembe. Valahogy olyan "éles" rajta minden. Mint egy kimerevített filmkocka, amiben meglátjuk az egyébként láthatatlan.
Azt, amit mozgás közben, a rohanó hétköznapok forgatagában talán észre sem vennénk.
Döntésünknek azt a momentumát, ami átmozdít bennünket a holtponton.
Vagy ahogy az ősz télbe fordul, az óra halkan kattanva 23:59-ről 00-ra vált.
Vagy amikor a Hold utoléri a Napot és energiájuk titokzatosan eggyé olvad. Vagy amikor egzakttá élesedik az Uránusz-Plútó kvadrátja. Ez a sok részlet ebben a képletben megdermed egy másodpercre.

Pengeélen táncoló idő-pillanat.
Ezen sokáig ácsorogni nem lehet: dönteni kell, hogy merre ugorjunk: előre vagy hátra. A fény vagy a sötétség felé...

A remete lámpása

A Bak állomása az, ahol egybe forrasztjuk az utunk során gyűjtött tapasztalatainkat (öreg remete), így felismerhetjük magunkban mindazt az értéket (lámpás), aminek fényét megoszthatjuk másokkal is. Innen tovább pedig már a saját erőforrásainkra támaszkodva (vándorbot) haladhatunk.

Mozgalmas év áll a hátunk mögött - itt az ideje, hogy megálljunk egy rövid időre, rendezzük sorainkat, levonjuk a konzekvenciákat, mielőtt belépünk az újba. Lássuk tisztán magunk előtt a ránk váró újabb útszakaszt.

A változás vagy a változtatás igényét sok minden szülhette: ösztönös vágy, kíváncsiság, tarthatatlanná vált, feszítő életkörülmények. Mindegy... Mindenképp közelebb kerültünk önmagunk megismeréséhez az élményeink, a felismerések által. Elérkezett az a pont, mikor megláthatjuk, mihez is kezdünk mindezzel.
Vállaljuk az ezzel járó felelősséget és hagyjuk magunkat kibontakozni vagy tovább keressük a bűnbakokat az életünkben?

Jelentős napok a Bak havában:

(a vastagon kiemelt címszavakhoz bejegyzés a blogon!)
ASZTRO - 2014.12.21, vasárnap: Nap a Bak jegyébe lép (23h55p)
téli napforduló YULE ünnepe, az év leghosszabb éjszakája
ASZTRO & CSILLAGÁSZAT - 2014.12.22, hétfő: újhold a Bak jegyében (02h37p)
- az év legrövidebb nappala
- az Ursidák meteorraj maximuma
ASZTRO - 2014.12.23, kedd: Szaturnusz a Nyilas jegyébe lép (15h18p)
ÜNNEP - 2014.12.24-26, szerdától péntekig: Karácsony
ÜNNEP - 2014.12.31, szerda: Szilveszter
ÜNNEP - 2015.01.01, csütörtök: Újév
ASZTRO - 2014.01.03, szombat: Vénusz a Vízöntő jegyében
ASZTRO - 2015.01.05, hétfő: telihold a Rák jegyében (05h55p)
- Merkúr a Vízöntő jegyében
ÜNNEP - 2014.01.06, kedd: Vízkereszt
ASZTRO - 2015.01.12, hétfő: Mars a Halak jegyében (11:00)

További csillagászati események a Magyar Csillagászati Egyesület weboldalán!

2014. december 5., péntek

Régi válaszok helyett új kérdések: telihold a Nyilas havában

„Ha nem bírod el a választ, ne is tedd fel a kérdést!”
(Doktor House című filmsorozat)


Az év utolsó, decemberi teliholdja általában hideget és havat ígér, legalábbis az észak-amerikai indiánok hold-nevei erre utalnak. Meglátjuk, nálunk hogy alakul holnap az időjárás...

Ha hó vagy hideg nem is befolyásolja a Mikulás idei munkáját, az biztos, hogy telihold-fényben pakolgathatja ajándékait a csizmákba, ugyanis a december havi telihold épp 6-ra (13 óra 27 percre) esik.

A peregrinus meséje

A Nyilas-Ikrek teliholdnál egyik oldalon a világról ösztönösen begyűjtött információk, benyomások, gondolatok állnak, míg a másik végén ezeknek az összefüggéseiből tudatosan megalkotott világkép. Az Ikrek archetípusa a diák, a Nyilasé a tanító. Kettejük között (jó esetben) nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem nyitottság, befogadás, kölcsönös áramlás.

Hiszen a Nyilas, a tapasztalatival már tudja, hogy a tanulás - főképp az önmegismerési folyamat - végtelen.
Fellobban egy szikra, megfogalmazódik bennünk egy kérdés, és a megérteni vágyással  aprócska rést nyitunk a világra. Ám a válaszok újabb kérdéseket szülnek, amik már ablakká szélesítik látóterünket. Utána egy kertkapunyi, majd egy egész rétnyi birodalom tárul fel előttünk.
A diák útra kél, lépdel, hívja a kalandvágya, és ahogy halad előre Élete országútján rájön, hogy ott terül el előtte az egész Világmindenség széltében-hosszában, mélységében-magasságában.

Rejtélyek, titkok csak addig vannak előtte, míg meg nem érti, fel nem ismeri őket. ("Semmi nincs elrejtve, ami nyilvánossá ne lenne, sem eltitkolva, ami ki ne tudódnék és napfényre ne jönne." idézet a Bibliából) Az úton mindig állnak készen tanítók - akár szó szerinti guruk, mesterek - akik segítenek neki továbbhaladni.
Ezek a magiszterek azonban álruhába is bújhatnak: lehetnek szülőnek, ex-házastársnak, főnöknek, gyereknek vagy akár hétköznapi élethelyzeteknek álcázva.

A peregrinusnak, a vándorló diáknak, nincs más dolga a továbbhaladás érdekében, mint nyitott szemmel járni és "jól kérdezni". Emlékszünk még a népmesékből erre a mondatra: "szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!". Mit is jelent ez? A mese hőse felismeri és tisztelettel nevén nevezi majdani segítőjét. Még az álnokabb fajta banyákról is utólag kiderül, jelentős szerepük volt abban, hogy hősünk megerősödjön, önmagára ébredjen, kiteljesedjen, éretté váljon.

A mostani telihold-állásnál a régóta ismétlődő, örökösen felbukkanó kérdéseink kerülhetnek ismételten felszínre.

Ajándék önmagunknak

Nekem sokszor tele a hócipőm magammal, mikor folyamatosan kérdezek, kérdezek (leginkább magamtól) és mégsem kapok választ.
Időbe telt, míg rájöttem, hogy sokszor a kérdésekben van a hiba. Vagy azért, mert lényegtelenek, vagy mert a helyzethez nem illőek, vagy - és ez a leggyakoribb: eleve félek a válaszoktól.

Amíg ezt nem vesszük tudomásul, addig csupán a régi válaszokat pörgetjük magunkban, mint egy karcos bakelitlemezt. Megpróbáljuk a világot hajlítani saját elképzeléseinkhez, így nem vesszük észre azt, ami nyilvánvaló.

Doktor House-t idézve, ha elakadunk magunkba két dolgot tehetünk. 1. lenullázunk mindent és kezdjük elölről. Vagyis visszabontjuk a problémagubancokat a gyökerekig. Illetve 2 . azt keressük, ami különleges, ami kilóg a sorból, ami egyedi.

Neked vannak ilyen visszatérő kérdések az életedben? ("Miért történik mindig ez velem?") Próbáld meg a fenti módszert, és lepd meg magad egy sokkal jobban feltett kérdéssel. A válasz (és abból következően a megoldás) is megérkezik hamarosan...
Hócipőket kiüríteni, hogy jövőre indulhasson az újabb hétmérföldes kaland!

2014. december 4., csütörtök

Forrongás: Mars a Vízöntő jegyében

"Tenyeremben erő bizsereg
szemem mögött
készülnek az örömök és a könnyek.
Szavát gyűjti, nehogy dadogjon a kürt,
ha szólni kell
hogy jele vészjel
vagy éppen az a hang indítja el
a vágyak hatalmas rohamát,
most még nem tudod,
mert most még titok."

(Ákos: Titok)

Valami készülődik... Érzékelhető változás mozgolódik, érlelődik a levegőben, egyelőre még konkrét körvonalak nélkül. De már ott van, szinte tapintható. Müller Péter példájával élve, olyan ez, mint a víz forralása. Melegszik, egyre csak melegszik, míg el nem éri a száz Celsius fokot, s a folyadékminőség átcsap más minőségbe. A víz hirtelen gőzzé változik.

A planéták is hasonló módon "mozgolódnak", a sorban most épp a Mars villanykörtéje izzik fel, mikor 2014. december 5-én, pénteken (budapesti idő szerint 0 óra 32 perckor) belép a Vízöntő jegyébe.

A tettek uralma

A Mars az egyik uralmi cseréből a másikba ugrik fejest. Erről a rajzfilmek dinamitos hordói jutottak eszembe: apró szikra lángra kap a kanóc végén, kanyarogva falja, harapja, égeti a gyújtózsinórt, majd eléri a robbanóanyagot, fellobban és fergeteges tűzijátékot okoz.

Valahogy így néz ki a mostani égi állás is. A Bak jegyében a Mars a Szaturnusszal uralmi cserében volt, együtt gyűjtötték, fókuszálták mind az irányokat, mind pedig a szükséges energiatartalékokat. A Vízöntőbe érve tovább folytatódik a felségcsere, itt a Kos Uránusszal kölcsönös egyetértésben robbantanak.

Ebben az időszakban mindenfajta felszabadító változás támogatott.
Számtalan régi kerítés, ami életünk eddigi kereteit jelölte, elkorhadt már, s lassan (vagy állapotuktól függően minél előbb) le kell bontani őket. A hamarosan bekövetkező Szaturnusz jegyváltás is ezt a folyamatot jelzi előre: elkezdenek feloldódni a határok.

Hagyd magad felforrni

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem az igazi változás nehéz. Van benne valami végérvényesség, mert az új fejezet megnyitásához le kell zárni a régit.
Teljesen. Különben más formában, álruhába öltözve ismételten felbukkan.
Ám ahhoz, hogy ezt tudatosan megtegyük először a változást magunkban elő kell készíteni, meg kell érlelni és erőt kell gyűjteni a végrehajtáshoz.
Változásra kész állapotban tudunk csak robbanni - ehhez azonban a legtöbb esetben el kell menni a falig.

Mint minden folyamatban, ebben is részt vehetünk passzívan vagy aktívan: vagyis mielőtt felforrna a víz leemelhetjük az edényről a fedelet, de megvárhatjuk azt is, míg lerepíthetik a körülmények.

Hatalmas erők állnak össze, az Uránusz és a Plútó kvadrátja ismét egzakt módon feszül össze, erről rengeteg szó esett már itt a blogon is (Felsorakoztak... Kezdődik...). Most azonban a Nyilas Nap egy - szintén pontos - trigonnal fel is oldja. Vagyis forralhatjuk magunkban tudatosan, előrelátóan és az életbe vetett bizalommal a változások jövőterveit. Akkor is, ha a megvalósulás még láthatatlan...

"Pajkos csöndemen ősrobaj távoli zaja zizeg át,
Élet, Halál
közös himnuszát hallom minden sóhajodban
majd ha robban (...)
de most még nem tudod,
mert most még titok.

Most még titok..."
Related Posts with Thumbnails