2016. december 21., szerda

Sorsfogalmak

Bak jegybe lépés és téli napforduló: 2016.12.21 (11h45p)

"Szerte a világon emberek milliói küzdenek azért, hogy életüket örökre megváltoztassák, könnyebbé tegyék; eközben azonban nekik is fájdalommal kell tudomásul venniük, hogy a megoldásokat nem a körülmények diktálják.
A sorsunk bennünk van."
(Shirley Maclaine)

Annyit hangoztattam már, hogy "sorsfordító időszak előtt állunk", hogy úgy döntöttem, utánanézek a kifejezés eredetének, hátha a nyelvészeti és kulturális megközelítések segítenek ennek értelmezésében. Kemény fába vágtam a fejszémet, mivel már az idézetkeresésnél kiderült, hogy kétféle embertípus létezik: az egyik a sorsban hisz, a másik a véletlenekben. Nem szeretnék állást foglalni, sem senkit meggyőzni, csak megosztok veletek néhány gondolatot. Maradjon mindenkinek a legintimebb ügye, hogy a végzetben, Istenben, Univerzumban vagy a Nagy semmiben hisz.

Az emberek szeretik maguk irányítani az életüket. De vannak olyan események, helyzetek, amikor elveszítjük ezt a kontrollt és igyekszünk magyarázatot találni a miértekre. Nem volt ez másképp a régi korokban sem. Az emberen túlmutató elképzelések - teremtésmítoszok, istenségek - mind-mind valami "felettünk állóra", "nagyobb rendezőelvre" irányulnak. A tudományos világkép elterjedésével egyre szélesebb a szakadék a racionális és a logikával fel nem fogható jelenségek között. Pedig talán ott van a híd: a tudomány magyarázatokat keres, a hit megnyugtató magyarázatokkal szolgál.

De térjünk vissza a sors fogalmához.
A Földközi tenger partjain élők éppúgy hittek a sorsban, mint azok, akiknek földjét az északi jeges tenger hullámai nyaldosták. A legelterjedtebb nézet szerint három istennő felelt minden halandó és halhatatlan létezéséért. A legidősebb fonta és sodorta az élet fonalát, a középső kimérte az élet hosszát, végül a legifjabb kérlelhetetlenül elvágta azt, amikor elérkezett az idő. De állt felettük is állt valami, talán egy még magasabb univerzális törvény: hiszen ők csak a sors fonaláért voltak felelőssek, nem ők határozták meg azt.

(A görög mitológiában Klóthó, Atroposz és Lakheszisz a nevük. Érdekes adalék, hogy Atrophosz és Lakheszisz két rendkívül veszélyes, halált okozó élőlénynek örökítette tovább a nevét. Előbbi a nadragulya vagy álomhozófű, amiből az atropint nyerik, utóbbi pedig a néma csörgőkígyó (lachesis muta). A legidősebb lett a "legfiatalabb névadó". 1977-ben fedeztek fel egy transzmembrán-fehérjét, Clotot, amit fiatalság-proteinnek vagy hosszúélet-hormonnak is titulálnak.)

Visszakanyarodva délről északra, a nornák "A völva jövendölése" szerint figyelembe vették az előző életek tapasztalatait is (karma) és ennek alapján formálták a "Tartozást", illetve "Választottak léteket" az idő gyermekeinek. A völva (vulva) az élet kapuja, az élet eredete, de a köznyelvben szelepet, továbbá kockavető poharat is jelentett. A női méhet latinul uterusnak nevezik, ami viszont eredetileg a palack szóból származik. A tarot 13-as lapján egy palackot láthatunk, aminek a dugója, szelepje kinyílik - épp mint a születésnél. Vagyis az egyiptomi hagyományok is újjászületésről és nem egyetlen létezésről beszélnek.

Maga a "sors" kifejezésünk a latinból került át hozzánk és eredetileg jóslatot, sorsot, sorsolópálcát vagy osztályrészt jelent. A fátum = végzet, vagyis valami, ami bevégeztetett. Szintén latin származék és "mondást, nyilatkozatot" is jelent. Valami, amit kimondtak ránk (vagy amit mi mondunk ki magunkra). Etimológiailag tehát a sors olyasvalami, amit ránk osztottak, ami karmikusan osztályoz bennünket.
De ez csak az alap... Hol jövünk hát mi a képbe? Ahogy jó tíz éve megfogalmaztuk Zita barátnőmmel: "a létezés isteni, de a választás emberi". Sorsunk irányítása az, hogy a válaszutakhoz érve döntéseket hozhatunk. Mit gondolunk arról a helyzetről? Hogyan viszonyulunk hozzá? És merre indulunk tovább?
A téli napforduló (magyarországi) képlete egy hatalmas sorskerék. Nap az MC-n lehetőség annak tudatosítására, hogy felelősséggel tartozunk a sorsunk, az életünk alakulásáért. Felelősségünk addig tart, ameddig őszintén, tiszta lelkiismerettel tudunk magunknak és másoknak is felelni. Szavakból, gondolatokból építjük folyamatosan a "fátumot", amit pedig cselekedeteinkkel hívunk életre és alakítjuk kézzel fogható sorssá.

Az, hogy a földi létezés milyen fonalakból szövődik, milyen családba, anyai helyzetbe, körülményekbe születünk bele és hogy mindez meddig tart - nem rajtunk múlik. E két dolog felett nincs hatalmunk. De hogy a kettő közt, a születés és a halál közt mi történik - az viszont rajtunk múlik.

A sorsfonalak hálóvá szövődnek. Minden újabb találkozás kapcsolódást hoz létre ebben a szövetben és ha kihúzunk egy szálat, az egész rendszer ismét megváltozik. Együtt vagyunk részesei a létezés alakításának, így nem csupán magunkért, hanem másokért is felelősek vagyunk. Döntéseink továbbgyűrűznek.

A képlet rámutat arra, hogy a szó, a gondolat micsoda hatalom! (Merkúr-Plútó együttállás a Bakban) Nem mindegy mit mondunk magunknak és másoknak, milyen gondolati "programot" futtatunk. Ezt felismerve és ezen változtatva tudunk kitörni majd a sorsfordulatok irányába (Uránusz-Jupiter-Szaturnusz fényszög-kapcsolódás).

Ez vár ránk a Bak hónapban:

2016. december 21. (11h45p) a csillagászati tél kezdete. A természeti népek felfogásában ez a fény születésének ünnepe (Yule), aminek szokásait mai napig őrizzük karácsonyi hagyományainkban. Manapság a karácsony ünnepe december 24-től 26-ig tart.

A Bak hónap és az idei év utolsó újholdja december 29-én, csütörtökön lesz (07h54p). Az év vége minden esetben lehetőség az új célok kitűzésére, az újratervezésre, most ennél az izgalmas újholdnál még hatékonyabban tehetjük meg mindezt.

A 2017-es évet utoljára még egy Plútó-Uránusz kvadráttal köszöntjük, de ezzel véget ér egy hét éves ciklus. Eddig tanultunk, tapasztalatot gyűjtöttünk, innen következik a gyakorlati megvalósítás, a megélés.

2017. január 3-án a Vénusz átlép a Halakba és csatlakozik a Neptunusz-Mars-Hold, illetve leszálló-holdcsomópont stelliumához. Fokozódik az érzékenység, az érzelmesség, de le is tisztul mindez. A kapcsolatainkra ezzel az intuitív odafigyeléssel pillanthatunk rá. Hallgassunk az emberekkel kapcsolatos megérzéseinkre: engedjük, akinek mennie kell, fogadjuk azt, akinek meg kell érkezni az életünkbe.

Január 4-én, szerdán a Merkúr visszahátrál a Nyilasba, így könnyen megeshet, hogy az ünnepek utáni első héten nehezünkre esik visszarázódni a munkába. Ha megtehetjük, halasszuk el a nagy, felelősségteljes döntéseket egy kis időre.

Január 7-én a Nap együtt áll a Plútóval, így kiéleződik a Jupiter-Uránusz t-kvadrátja és egészen január 18-ig ez meg is marad. Ha változásokat akarunk elindítani, akkor ez az időszak lesz a legkedvezőbb. 9-én hétfőn a Merkúr is direkt lesz és egészen január végégi az összes planéta előrehalad. Ez a tervezés, az átszervezés és a koordinálás ideje.

Január 12-ére, csütörtökre esik a hónap teliholdja, ami szintén rámutathat az akadályozó tényezőkre, azok feloldására. Néhány órával később a Merkúr átlép a Bakba. Amit ezekben a napokban elhatározunk, azok a döntések nagy jelentőséggel bírnak. Válaszutak - önmagunk felé.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.
Related Posts with Thumbnails