2016. december 4., vasárnap

Örömet okozni


"Milyen öröm örömet okozni!
S az emberek mégis milyen ritkán szánják rá magukat."
(Németh László)

Hangolódunk...
Hétről-hétre közelebb kerülünk a karácsonyhoz.

Ezt az ünnepet lehet nagyon szeretni vagy épp Grincs-módra utálni - én a magam részéről rajongók népes táborába tartozom. De nem viszem túlzásba az egészet. Igyekszem messzire kerülni az őrületet, a vásárlási hisztériát, a zsúfoltságot és csak a jóból kivenni a részemet. Úgyhogy élvezem a sütemények narancs és fahéj illatát, a kézzel készült, személyre szóló ajándékgyártást, a karácsonyfaizzók lágy, meleg fényű villódzását, a gyertyák hangulatát, a vacsora-tervezgetést.

Azért is szeretem ezt az időszakot, mert valahogy könnyebben megnyitja a szíveket az örömre. Tegnap például az előadás egyik kedves résztvevője nagy halom zserbógolyóval lepett meg minket, amikbe ráadásul helyes kis bagolyfigurákat tűztek. (Az adventi koszorúmon is egy bagoly csücsül - micsoda véletlen! 😍) Nővérkém pedig remek ötletet talált ki, hogyan lepjük meg egymást, de bevallom, teljesen megfeledkeztem róla. (Nem árulom el, mi volt az, átvisszük az új évre!)

Kárpótlásképpen szeretnék megosztani veletek egy remek "játékot".
Ez a gondolat Pásztor Anditól ered.
Mikor hozzá jártunk Zitával tanulni, karácsony környékén az volt az egyik "házi feladatunk", hogy lepjünk meg három embert úgy, hogy az ne tudjon róla. Ne várjuk sem elismerést, sem hálát, egyszerűen csak adjunk. Szívből, örömmel. Lehet a kiválasztott ismerős vagy idegen, szülő, gyermek, munkatárs, barát vagy akár olyasvalaki is, akivel nem a legjobb a viszonyunk. Az ajándék lehet bármi: apró meglepetés, kedves üzenet, meleg ebéd egy hajléktalan részére, a mögöttünk sorban állónak kifizetett kávé...

Én anno az egyik élelmiszerbolt adománygyűjtőjébe vettem néhány dolgot, megleptem egy kedves barátnőmet házi készítésű süteménnyel (amit azóta sem tudom, hogy megtalálta-e... Az ajtaja melletti virágcserépbe rejtettem szépen becsomagolva 😃). A tesóm meglepetésszerű megajándékozásával is próbálkoztam, de ott lebuktam 😇.

Fantasztikus, izgalmas tapasztalat volt!
Bátran próbáljátok ki, micsoda öröm örömet okozni!


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. november 28., hétfő

Átlényegülés

Újhold a Nyilas havában: 2016.11.29 (14h19p)

"Tudja, mi a gond ezzel a világgal? Akinek problémája van, az a csodát várja, de közben senki nem hisz a csodákban."
(Egyszer volt, hol nem volt című film)

Az asztrológiai évkör tavasztól őszig, a Kostól a Szűzig tartó időszaka a személyes tapasztalatgyűjtés ideje. Itt próbálgatjuk az akaratunkat, élvezzük a fizikai világ örömeit, felfedezzük és megismerjük mindazt, ami körülvesz bennünket.

Az őszi napéj-egyenlőséggel, az éjszakák "uralmával" megkezdődik a befelé fordulás, az önmagunkra figyelés és a megszerzett tapasztalatok integrálása. Ha a Zodiákus őszi-téli félkörének szimbólumait nézzük, az átalakulással, az átalakítással találkozhatunk. A Mérleg állomásánál, ahol bekövetkezik a fordulat, először a korábbi  tetteink súlya kerül megmérettetésre.

Hétköznapi értelemben ez a szembenézés, szembesülés önmagunkkal: az igazságérzetünkön, a lelkiismeretünkön, a felelősségvállalásainkon keresztül. Ezek azok a belső viszonyulások, ami eldöntik, hogy a múltunk és a jelenünk alapján mik lesznek a jövőbeni következmények.

Keleten karmának hívják azt, amit a korábbi cselekedeteinkkel, gondolatainkkal, érzéseinkkel vonzunk be az életünkbe. Legtöbb esetben csak ismételgetünk, futjuk ugyanazokat a köröket, más és más alakba, helyzetbe, kapcsolatba bújtatva - nevezhetjük ezt ördögi körnek is. Mert a valódi átlényegülés nehéz. Hiszen a szóban is benne van: a lényegünknek kell megváltoznia.
A mostani időszak erre az átváltozásra kínálja a legtöbb lehetőséget. Lehetnek ezek az élettől kapott apróbb-nagyobb figyelmeztetések, kapcsolati átrendeződések, hullámzó és akadozó életritmusok, melytől a magabiztos optimizmus és a letargikus pesszimizmus hullámvasútjában érezhetjük magunkat.

A Skorpióban jóval végletesebb a transzformáció. Ott a földön kúszó-mászó ízeltlábúból kell az eget meghódító fenséges sassá válni. Üzenete is drasztikus: "halj meg, hogy élni tudj".

A Nyilas esetében azonban a szélsőségek kiegyenlítése a cél. Ha a kentaurra gondolunk, ő már nem vagylagos megjelenésű lény, mint a sassá vált skorpió, hanem ember és ló egyszerre. Tudja, hogy az ösztönök, a földi vágyak, a testi élvezetek éppúgy részei, mint a szellemisége, a világlátása, a gondolkodása vagy akár a racionális érvekkel megmagyarázhatatlan hite.

Az idei képletben a Nyilas újhold a Szűz-Halak holdcsomópont tengelyre van "felfeszítve". A mindennapok valóságélményei és a végtelen lehetőségek ellentmondásai között áll mindaz, aminek most át kellene tudni lényegülni.

A Nyilas az élet értelmét kutatja, keresi a gyönyörben, az étel-az ital élvezetében, a mozgás, az utazás, a felfedezés örömében. Keresi a könyvekben, a tudásban, a filozófiákban, de vajon melyikben találja?
Mindkettőben és egyikben sem. Az élet értelme nem több és nem is kevesebb, mint maga az élet. Mennyire van bátorságunk szabadon és hitünk szerint élni? Csak reméljük a csodákat, vagy észre is vesszük őket? És ha igen, merünk-e értük nyújtózni? Ezek a mostani újhold megválaszolásra váró kérdései...


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. november 21., hétfő

Második állomás: a Nyilas csillagai

Kívánságok

"Ha tudunk anélkül kívánni, hogy aggódnánk miatta, minden kívánságunk azonnal teljesül." (Bärbel Mohr)

A Skorpió állomásánál Kékszakáll titkos és félelmetes pincéjébe látogattunk el, csapatmunkával csokorba gyűjtöttük az éjszaka és a női erő szimbólumait, körbeadtuk a kulcsot, amivel először csak nyitottunk-zártunk nyitottunk-zártunk végül mégis a pihenésnél kötöttünk ki.

Izgalmas volt, de a Skorpió természetéből adódóan kissé sötét. A Nyilas témája ennél jóval könnyedebbnek és vidámabbnak ígérkezik. Mind mesében, mind mondanivalóban igazodik az aktuális időszakhoz: Advent kapcsán a remény, a hit, a várakozás és a kívánságok lesznek a középpontban.

Most is igyekszünk személyre szabottá varázsolni az estét. A múlt alkalommal az asztrológiai képletekkel ismerkedtünk (szükség lesz még rá, őrizzétek meg őket!), a jelenlegi előadásra, ahogy ígértük, névtérképekkel készülünk.

Ha szeretnél részt venni, feltétlen jelezd időben, főképp mert a férőhelyek korlátozottak! Írj nekem egy e-mailt (padparadsa kukac gmail pont com), és add meg kérlek a születési nevedet, hogy a kész névtérképet magammal vihessem.

A helyszín ismét a Park Teniszklub lesz és a gondolatcserét Nádas Nándorral közösen vezetjük.

A "varázsbab" és a "mágikus név" mellé újabb személyre szabott útravaló gyűjthető!

Az előadás részletei

Időpontja:
2016. december 3, szombat (!)
16-tól 18 óráig (fél négytől már lehet érkezni)

Helyszín:
Park Teniszklub
1114 Budapest, Bartók Béla út 63-65. (bejárat a Fadrusz-Bartók B sarokról)

Az előadásra a belépés 1.000 Ft, várunk szeretettel!

2016. november 20., vasárnap

Oda és vissza

Nyilas jegyébe lép a Nap: 2016.11.21 (23h23p)

"Vannak emberek, akik soha nem jutnak el Fantáziába, és vannak, akiknek sikerül, viszont örökre ott maradnak. És akadnak egyesek, akik eljutnak Fantáziába és vissza is térnek onnan. Úgy, mint te. És ezek hoznak gyógyulást mindkét világnak." (Michael Ende)

A Nyilas hava a kedvenc átmeneti időszakom. Bár évszak szerint nem a legpompásabbak a körülmények: az őszi esők összemosódnak a téli szelekkel és tűhegyes, jeges szúrásokká barátságtalanítják egymást. A fák kopár meztelensége alatt elterülő perzsaszőnyeg-színes avar megfakul és nyálkássá, csúszóssá válik. A nappalok túlontúl rövidek, az éjszakák pedig végtelenül hosszúak.

Mégis minden zordság ellenére ebben a hónapban van a legtöbb remény, a legtöbb bizakodás, izgatott várakozás. Odakint hideg és sötét a világ, ezért a melegséget, a fényt és a békességet önmagunkban kell megteremteni. És ha lélekben együtt mozdulunk az évkör ritmusával, akkor épp ezzel az energiával indíthatjuk útjukra jövőnk legmerészebb álmait is.

A katolikus szokások szerint ez az Advent ideje, a Karácsony előtti várakozásé. De a hagyományok jóval távolabbi múltba nyúlnak vissza, mikor a természeti népek a téli napfordulóval még nem Krisztust, hanem (csak úgy, név nélkül) az örök fény születését ünnepelték.

A hit és a remény gyakorlatának az emberi fejlődés szempontjából nagyon jelentős szerepe van. A Skorpió állomásnál azt tanuljuk, hogy az újjászületéshez elkerülhetetlen az elengedés és a (spirituális) halál, a múlt rögzítő szálainak az eloldozása. Ott ezen keresztül ismerkedtünk a totális átalakulás lehetőségével, a Nyilasnál a jövőbe vetített énképünkön alakítgathatunk. Itt olyasmit is remélhetünk, ami a jelenben még elérhetetlennek, hihetetlennek tűnik, főképp, ha a régi berögzült szokásaink, gondolataink és vágyaink mozgatják képzeletünket.

Ahhoz, hogy változni tudjunk, évről évre meg kellene szabadulunk azoktól az álmainktól, amiken már túlnőttünk és felfedezni azokat a lehetőségeket, amik sokkal jobban illenek az aktuális világképünkhöz.
Az égi kentaur szimbóluma azt mutatja, hogy biztosan és stabilan vessük meg mind a négy lábunkat a valóság talaján, de a fejünk a csillagos tér végtelen univerzumába nyújtózzon, oda, ahol az istenekről alkotott képzetek, a fantázia és a lehetséges lehetetlen lakozik.

A jegybe lépés Nap-Hold kvadrátja szintén ezt az üzenetet erősíti fel. A Szűz Hold (felszálló-holdcsomópont együttállás) a realitások ösztönös, mindennapos megélését mutatja. Itt elemezgetjük, boncolgatjuk, raktározzuk azokat a kifogásokat, hogy "miért nem" teszünk meg dolgokat. Miért nem lépünk ki egy boldogtalan kapcsolatból, miért nem váltunk munkahelyet, miért nem adjuk el a házat, miért nem megyünk világot látni, miért nem tanulunk valami újat, vagyis miért nem élünk úgy, ahogy szeretnénk.

Ebben a "miért nem"-ben most ráadásul nagyon mélyről fakadó gátakat is felfedezhetünk - családi mintákat, ismétlődéseket, de akár karmikus blokkokat is. Mivel Holdról (tudatalattiról) van szó, leginkább csak azt vesszük észre, hogy mindaz, amiben élünk, nagyon távol van attól, amire vágyunk. A Nyilasban járó Nap hordozza annak a feszültséget, hogy "fejben" jóval előrébb, jóval nagyobb boldogságban, reménytelibb jövőképben járunk.

De itt a lehetőség, hogy közelítsük egymáshoz ezt a két végletet. Ahogy a közelgő ünnepre készülve hétről hétre több égősort, gyertyakoszorút és karácsonyi díszt viszünk az otthonunkba, éppúgy hangolhatjuk a lelkünket is a reményre. Arra, ami ott vár ránk, ahova most még nem láthatunk. Az oda vezető utat nem ismerjük, a következő lépés még végtelen messze van. Ahova egyelőre még nem a lábunk, hanem csak a szívünk vezet.

Bátran járjunk be saját álmaink (fantáziánk) birodalmába, de mindig térjünk onnan vissza és az ott felvillanó útmutatás hozzuk le a realitásba. Valósítsuk meg, tegyük kézzel foghatóvá, mert csak így gyógyul minkét világ.

Ez vár ránk a Nyilas havában:

2016. november 21-ről 22-re virradó éjszaka belépünk a Nyilas bizakodó, reményekkel és optimizmussal teli birodalmába. Nagyszabású tervek, távoli és főképp nemes célok megfogalmazásának az időszaka ez.

Bár a Hálaadás (november 24, csütörtök) Amerikában ünnep, és az eredetéhez fűződő nézetek meglehetősen megosztóak, én maradok a saját véleményemnél: számba venni mindazt a bőséget és gazdagságot, ami az életet jelenti, és hálásnak lenni legalább egyszer egy évben mindezért - felbecsülhetetlen érzés. (Hálaadás)

November 27-én, vasárnap kezdődik az Advent időszaka. Próbáljátok ki, hogy vasárnapról vasárnapra, ahogy takarítjátok a lakást, aggatjátok a díszeket, készítitek a süteményeket, az ajándékokat vagy gyertyát gyújtotok az adventi koszorún, ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan a leletekben is végezzétek el mindezt. Tegyetek rendet magatokban, hagyjátok, hogy a bizakodás fűszeres-narancsos illata átjárja a szíveteket vagy a jövőbe vetett hit pislákoló-lágy fénye megvilágítsa a jövőbeni sorsotokat. (Advent: Hit)

November 29-én, kedden (14h19p) lesz a Nyilas hónap újholdja. Mintha esszenciává sűrűsödne a Nyilas üzenete: hatalmas átmozdító erővel bír ez a nap. Legalább ezen az egy napon érdemes lenne egy kis időt magunkra fordítani és a "miért nemeket" megpróbálni "hogyanokká" átfogalmazni.

December 2-án, pénteken a Bak jegyébe lép a Merkúr. Egészen az időszak végéig javasolt minden ötletet, jövőtervet, elképzelést lejegyezni, ugyanis a Nyilas határtalan álmodozásának a Merkúr ebből a jegyből struktúrát és keretet ad. Ez még csak az alapos megfontolás és nem a megvalósítások ideje!

December 3-án, szombaton (!) lesz az idei év utolsó előadása, ahol a kívánságok erejéről és gyakorlatáról fogunk beszélgetni. Gyertek, szerintem szuper lesz! A részvételi létszám korlátozott, jelentkezzetek időben.

December 4, vasárnap, advent második hete, a remény gyakorlata.

December 6-án, kedden, a gyerekek nagy örömére érkezik a Mikulás!

December 9-én, pénteken, a Vénusz átlép a Vízöntő jegyébe. Az emberi kapcsolatainkra így egy kis távolságból tudunk pillantani, és ha kell, ezeket is átértékelhetjük a jövőre nézve.

Advent harmadik vasárnapja, december 11-én a szeretet gyakorlata.

Az év egyik legmágikusabbnak tartott napja (december 13. kedd) a Luca-hagyományokhoz fűződik. Ezek közül a legtöbb már a feledés homályába veszett, de ha szeretnél párat feleleveníteni, például a gombóc-jóslást vagy a tudatos jövő-álmodást, itt írtam korábban ezekről: A mágikus nap mágiája.

A hónap teliholdja december 14-én, szerdán éjjel lesz (02h06p) Uránusz és Jupiter támogatással. Újabb remek gyakorlati pillanat a jövőbe vetett hitünk megerősítésére.

Advent utolsó vasárnapja december 18-ra esik, ez az öröm gyakorlata.

December 19-én, hétfőn (11h23p) a Mars átlép a Halakba. Itt nem az aktív, akarati oldalát érvényesíti, hanem az intuitív, inspirált, ösztönös cselekvést támogatja. Hagyjuk, hogy a megérzéseink vezessenek és a spirituális energiák mozdítsanak.

A hónap utolsó napján, december 20-án kedden, a Merkúr retrográd, hátráló mozgásba vált és csak 2017-ben "fordul" ismét a rendes kerékvágásba. Ilyenkor érdemes minden találkozót kétszer leegyeztetni, nem bosszankodni, ha a dolgok másképp alakulnak, mint azt elterveztük, óvatosabban, figyelmesebben közlekedni. De az ünnepek alatt amúgy is jó lenne picit lassabban, rugalmasabban, megengedőbben létezni.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. november 13., vasárnap

Gyógyító sötétség

Telihold a Skorpió havában: 2016.11.14 (14h52p)

"Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak,
elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik
s az ember lelke lát."
(Jókai Mór)

A Skorpió hónapban nincs könnyű dolgom, amikor megpróbálom hétköznapi szavakba préselni, sűríteni azt az áradó és megfoghatatlan folyamatot, ami a láthatatlan világban zajlik éppen.
Bizonyos konstellációk esetében jóval egyszerűbben és automatikusabban megy ez az "átfordítás", mivel azok a csillagállások elsősorban a hangulatunkra, a közérzetünkre, a mindennapi tevékenységeinkre vagy a jelenlegi sorsunkra hatnak.
Most azonban olyan rétegekben történik a változás, ahova a tudatosság, a megértés és a tanult dolgok fénye nem hatol be.

Itt nem a racionális, mindent felcímkézni és megmagyarázni akaró énünkre van szükségünk. Jóval hatalmasabb erők "dolgoznak", amikor a legjobb, amit tehetünk, hogy nem állunk a változásunk útjába!
Csendesedjünk el egy kicsit, akár csak erre a pár telihold-napra, akár hetekre, és saját akarataink-vágyaink helyett hallgassuk a világmindenség szívdobbanását. Ha figyelmesen figyelünk, még a csodák születését is megpillanthatjuk. Azt, ami csak időtlen szemmel, a lelkünkkel látva fedezhetünk fel.
A Nap együtt áll a Fekete hold Lilith-tel és a Kígyó csillagkép alfájával, az Unukalhai-jal. Az Uránusz a Kos jegyéből quincunx-fényszöget ad, a Kheirón pedig a Halakból oldja a telihold szembenállását.

Ez a totális átalakulás és a gyógyulás LEHETŐSÉGE. Igen komoly metamorfózis zajlik a világban, mindez ha akarjuk, ha nem: megtörténik, nincs felette hatalmunk, de egyéni szinten ennek mi is részesei vagyunk. Egyetlen aktivitás a 150°-ban rejlik, ám ez a fényszög a szabad akarat fényszöge. Szabadságunkban áll dönteni: cselekszünk vagy elmulasztjuk a cselekvést. Fejlődünk vagy visszaesünk.

Mindaz, ami most a mélyben történik hosszú távra meghatározza az életünket. Kicsit átváltozni nem lehet - a hernyó sem fordulhat vissza, ha megkezdődött a pillangóvá válása és rájön, ő mégis inkább maradna a megszokott, régi testben.
A mi életünkben bekövetkező változás is hasonlóan gyökeres lesz: mondhatni sejtszintű a gondolkodásunkban, az érzéseinkben, lelkiekben - és a fizikai valóság érzékelésében. Az Uránusz kapcsán erről szól a döntés. Akarjuk, merjük, tudjuk és hagyjuk-e végbe menni mindezt.

A gyógyító sötétség a passzív, de nem elszenvedő, hanem befogadó létezés. Ennek a belső alapozásnak van itt az ideje. Megérteni ráérünk, ha túl vagyunk mindezen, és lehet, hogy akkor már nem is lesz szükség a megértésre. Tenni pedig akkor kell, ha a dolgok úgy kívánják, ha az idő megérett rá, nem pedig akkor, ha a saját szeszélyünk kapcsán gyorsabban akarunk kibújni a báb-állapotból. Hasonló a kettő, de csak ha a lelkünkkel látunk, akkor nem téveszthetjük el.



Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. november 10., csütörtök

Zóna-kilépő

Mars a Vízöntő jegyében: 2016.11.09 (06h52p)

"Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük."
(Lucius Annaeus Seneca)

Az átmenet időszaka volt, a "nulladik év" környéke. Szépen lassan a Kos báránnyá szelídült, majd felváltotta őt a Halak szimbóluma.
Krisztus születésével nem csupán új időszámítás kezdődött, hanem új világ- és ideológiai korszak is. Ez idő tájt vetette papírra Seneca a fenti aranyigazságot.

2000 év telt el és az emberiség újra egy hasonló korszakváltás küszöbén toporog. A Vízöntő kor hajnalára rengeteg lehetőséggel, technikai újdonsággal lettünk gazdagabbak, ébredezni kezdett az individualizmus, megkezdődött a gépek forradalma és a világűr meghódítása... Sőt a szókészletünk is kibővült, például a "komfortzóna" kifejezéssel, mégis azt látjuk, hogy a világ mit sem változott? Ugyanazt éljük át, mint Seneca és kortársai? Hiába az álmok és a vágyak vonzása, mi mégsem merünk kilépni a korlátozó élethelyzeteinkből? Valóban azért nehéz, mert nem merjük megtenni?

A világkorszak-váltás mindig felkavaró, pedig az emberi léptékkel szemlélve igencsak lassú és fokozatos. Több, mint kétszáz éve zajlik, ami szükséges is ahhoz, hogy a teljesen más világszemlélethez (illetve energetikához, rezgéshez) alkalmazkodjunk. Hosszú idő ez, sok generációt és talán egyéni leszületést is érint mindez, de a filozófián túl azért az utóbbi időben a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, köszönhető azoknak a bizonyos "gyorsítósávoknak".

Fokozatváltás van: az események felpörögtek, a ritmus fokozódott, ami a közlekedési, illetve egyéb balesetek, a betegségek és a halálozások megszaporodásával szemmel látható. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit sorra érnek a katasztrófák, hiszen az energia nem minősíti magát jónak vagy rossznak - egyszerűen nagyobb odafigyelést és (Nándit idézve) "jelkövető magatartást" igényel tőlünk.

Olyan ez, mint egy izgalmas film, ami az utolsó képkockákra tartogatja a nagy leleplezést. Az Uránusz-Plútó hét éve tartó kvadrátjának megértéséhez újabb és újabb égi események szolgáltatják a felismerés lehetőségét. Totális átalakulás zajlik, minden régi és elhasznált lebontása. Hagyjuk most, hogy ez mi mindent jelent globális szinten, nézzünk szét csak ott, ameddig képesek vagyunk ellátni: a saját életünkben. Kapcsolatok, elképzelések, énképek égnek el és hullanak porba, arra várva, hogy az önmeghatározásunk főnixként éledhessen újjá a szívünkben.
Ebben a folyamatban a Mars Vízöntőbe lépésével a komfortzóna-kilépő füzetünkbe egy újabb megerősítő-támogató pecsétet gyűjthetünk. Bár magányos harcosként lép a színre (fényszög-kapcsolatok nélkül), a Kos Uránusszal mégis uralmi cserében lesz, így kiválóan tudnak majd együtt működni. Érdemes felfeküdni a kettejük keltette meglehetősen viharos és háborgó hullámra, mert két év múlva, mikor a Mars ismét visszalátogat ebbe a jegybe, az Uránuszt már nem találja, az addigra továbbhalad a Bikába.
(Ez történt két évvel ez előtt: Forrongás)

A Mars és Plútó együttállása megadta a kezdőlöketet, az átütő-erőt, most pedig kellő inspirációt, motivációt kaphatunk ahhoz, hogy valóban végrehajtsuk (vagy útjára indítsuk) a változásokat. A 2017-es év numerológiailag a sorskerék megforgatása lesz, ennek az előkészítése rendkívül fontos, hiszen nem mindegy, hogy lefelé vagy felfelé mozdulunk majd a változásokkal.
Darrell Royal fogalmazta meg így: „A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel.” Készüljünk hát a szerencsére! Teremtsünk! Határozzunk el! Bátran lépjünk előre!

Hogyan? Hát így:



Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. október 28., péntek

Engedem, hadd menjen

A Skorpió hónap újholdja: 2016.10.30 (18h38p)

"Vannak órák, mikor a dolgok levetik álarcaikat, mikor a szögletek letompulnak,
s a sebek észrevétlenül begyógyulnak a csöndben."
(Kassák Lajos)

Amikor ránéztem a Skorpió újhold képletére, a Quimby Most múlik pontosan című száma kezdett zakatolni bennem. Annyira csodálatosan összegzi a jelenlegi időszak hangulatát: a belső vívódásokat, az elengedés küzdelmességét, a vissza-vissza kísértő kényelmes kábulatot, eltompító önbecsapást, a halogatást - ahelyett, hogy végre elengednénk...
Elengednénk mindazt, ami visszatart, ami "ott tart", ami fojtogat, és elhinnénk végre, hogy lehet álarcok, szögletek (korlátok) nélkül élni a legteljesebb önmagunkat. Mert ez az a bizonyos a várva-várt gyógyulás.

Olyan egyszerűnek hangzik, mint minden más (divatos, és főképp ezoterikus) jó tanács: teremtsd meg, engedd el, élj a jelenben - és a végtelenségig folytathatnám a sort.
Görcsösen akarjuk azt, ami a legtermészetesebb. Mert már elfelejtettük, hogyan kell. Elfelejtettük az önátadást, az önfeledtséget, az életbe vetett bizalmat, az önmagunkba vetett hitet - ami gyermekként még a miénk volt.
Széttárt karokkal kellene hanyatt feküdni a sötét, holdfényes vízben, de ott vannak a mélyben a félelmeink, a démonjaink és a szörnyeink.

Azt látom (bár asztrológiai mutatókkal nem tudom egyértelműen megindokolni, hogy miért), hogy a régi gyerekkori sérelmeink, amikről azt hittük, ezer éve megszabadultunk tőlük vagy ha más nem, legalább egy feneketlen pincébe száműztünk - most visszatérnek kísérteni.

Nem fehér lepelbe vagy sikolymaszkba bújva jönnek elénk - ami halloween alkalmával igazán stílusos lenne, inkább felismerések formájában jeges zuhanyként józanítanak ki.

Bármi megmozdulhat bennünk, hiszen sérelmeink száma megtöltené a fenti tavat: szüleink elcseszett kapcsolat, önbizalomhiánya, amit labdaként passzoltak nekünk tovább vagy azok a szavak, amikkel gyerekkoruk óta kondicionáltak: "lusta vagy", "ügyetlen vagy", "ne csináld, mert úgysem fog sikerülni". A szereplők talán megváltoztak, mostanra nem apu vagy anyu ismételgeti őket, hanem a párunk, a főnökünk, a környezetünkben élők igyekeznek aláásni az éppen ébredező önbizalmunkat. Sőt, az is előfordulhat, hogy mi plántáljuk tovább ezeket a gátlásokat az utánunk következő generációba.
A képletben az újhold együtt áll a Merkúrral (talán ezért is jött felszínre a belső gyermek kérdéskör), ami azonban a holdcsomópont-tengelyre és a Neptunuszra ad feloldást. Ennek a kulcsa azonban nem az akarattal elindított változás, hanem az áramlatokkal való tudatos együtt haladás. Engedem, hadd menjen... Vigye, mossa ki belőlem mindazt, amitől  önelemezgetéssel, önmarcangolással vagy a helyzet szétanalizálásával sem tudok megszabadulni. Mert nincs felette hatalmam. Csak akkor, ha elengedem.
Ha el- és főképp megbocsátok...





Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. október 25., kedd

Első állomás: a Skorpió barlangja

Kincskeresés

"Csak ha leereszkedünk a szakadék legmélyére, akkor találjuk meg az élet kincseit. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni."
(Joseph Campbell)

A múlt alkalommal felvázoltuk az előttünk álló fél év energetikai térképét. De mint tudjuk "A térkép nem terep" - ezért elkezdjük bejárni lelkünk rejtett tájait  - hogy a mesék, a képzelet és a tudatalatti világán keresztül eljuthassunk önmagunkhoz.

A "rendrakást" a Skorpió havában kezdjük, a gyökereknél, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy tavaszra kertünk fái egészséges gyümölcsöket érlelhessenek.

Az előadássorozat jóval személyre szabottabb lesz, mint az eddigiek. Ezért kérlek, ha szeretnél részt venni benne, most feltétlen jelezd időben.
Írj nekem egy e-mailt (padparadsa kukac gmail pont com), és küldd el a születési adataidat is, hogy a kinyomtatott képletedet magammal vihessem.

Adatok, amikre szükségem van:
- születési név
- születés helye
- születési év/hónap/nap
- óra és perc (ha nem tudod pontosan, ezt is jelezd kérlek)

Változott a helyszín is, ez alkalommal a Park Teniszklub lát vendégül minket, térkép és pontos cím lentebb.

A gondolatcserét Nádas Nándorral közösen vezetjük és ismét hozunk magunkkal egy mesét, ami szimbólumaival segít nekünk értelmezni az adott hónap üzenetét.

Az előadás részletei

Időpontja:
2016. november 6, vasárnap
16-tól 18 óráig

Helyszín:
Park Teniszklub
1114 Budapest, Bartók Béla út 63-65. (bejárat a Fadrusz-Bartók B sarokról)

Az előadásra a belépés 1.000 Ft, várunk szeretettel!

2016. október 23., vasárnap

Tudatos újjászületés

Skorpió jegyébe lép a Nap: 2016.10.23 (01h46p)

"Az emberi test minden egyes sejtje átlagosan 7 évente kicserélődik. Mint a kígyóknál, utunk során ledobjuk bőrünket. Biológiailag újjászületünk. Kereshetjük a változást, valószínűleg keressük is. A változás azonban nem látható. Legkevésbé saját magunk számára. De mindannyian változunk. Teljesen, örökre. (...) A változás állandó. Az, hogy változást tapasztaljunk meg, csak rajtunk múlik. Úgy vesszük, mint a halált, vagy mint egy második esélyt az életre. Ha kinyújtjuk az ujjainkat, elveszítjük a fogást, és vele együtt a színtiszta adrenalin érzését. Bármelyik pillanatban kaphatunk egy új esélyt az életre.
Mindig újjá tudunk születni."
(Grace klinika című film)

A Skorpió hava az évkör legmisztikusabb hónapja. Az asztrológiai fogalomtárban olyan kifejezéseket kapcsolunk hozzá, mint titkok, tabuk, halál és szexualitás, de ide tartozik a női oldalunk leghatalmasabb mágiája is: az elengedés és az újjászületés képessége.

Félreértés ne essék, itt most nem pasikról és csajokról beszélek, hanem a bennünk élő női oldalról, ami, függetlenül a nemi identitásától, mindenkiben megtalálható.
A maszkulin energia - a szellem - állandó és változatlan, ezért őt a Nap, a fény szimbolizálja. Hétköznapi értelemben ez a tudatosság, az akarat, a teremtő- és cselekvőerő.
A feminin energia ezzel szemben a változó és hullámzó lélek, aminek a Hold és a sötétség az ábrázolása. Ez énünknek a kreatív, intuitív, szenzibilis fele. Elfogadás és befogadás.

A női test hónapról hónapra elengedi a régit és ezáltal megtisztulva képessé válik befogadni az újat. Ugyanígy működik az ébrenlétet éjről éjre felváltó álomtudat, ami nem csak a fizikai, de a szellemi valónkat is regenerálja. Sőt, hasonló állapot a halál is, ami az egymás követő életek újrakezdését, tiszta lapját készíti elő.

A régi korokban a búcsú, a lezárás az élet természetes része volt, hiszen csak így lehet tovább élni és fejlődni. Manapság elfelejtettünk elengedni. Ez nem csak a mindennapi tárgyainkhoz való ragaszkodásban nyilvánul meg, de a feldolgozatlan, lezáratlan kapcsolatokban, a halálhoz való viszonyulásunkban, az érzelmi elengedés hiányában is.

Itt akadnak el a "nagy elhatározások" a változási folyamatok is, ahhoz, hogy a fordulatok bekövetkezzenek az életünkben bizony áldozatot kell(ene) hozni. Feláldozni nem csak értékes dolgokat lehet, hanem bármit, amihez foggal-körömmel ragaszkodunk. Gyakran észre sem vesszük, hogyan akasztják meg életük természetes sodrását a múlt emlékei.
A harag, a gyűlölet, a csalódottság, a megbántottság, a kudarc... Hiába szeretnénk jobbat-szebbet, akár egy új szerelemben, akár hivatásban ezek az érzések láthatatlan pókhálófonallal kötnek minket gúzsba. Legfeljebb akkor csillan meg rajtuk a fény, ha felismerjük: ugyanazokat a köröket futjuk ismét.
Ezzel a hónappal kezdődik, és fél évig tart, hogy a jegyekbe Nap-Hold kvadráttal lépünk be. Az utolsó negyed az elengedés feszültségét hordozza magában. A 270° X-es házas jellege miatt az élet célja felé vezet el bennünket. Itt a felsőbb énünk pótvizsga-kérdéseivel találhatjuk szembe magunkat. Szigorú megmérettetések, emlékeztetők, amikkel addig kell foglalkozni, amíg végérvényesen meg nem oldottuk őket. Lezárás nélkül nincs felsőbb osztályba lépés. Figyeljünk nagyon, mert a szavainkért most komolyan felelősséget kell vállalnunk.

Ez vár ránk a Skorpió havában:

2016. október 23-án vasárnap, a Nemzeti ünnepünkön a Nap belép a Skorpió jegyébe.
Nap a Skorpióban, Hold az Oroszlánban - a tudatos sötétség és a tudattalan fény belső küzdelme ez. Nézzünk szembe a bennünk lévő, gondosan eltakart sötét oldalakkal, félelmeinkkel és hagyjuk, hogy az elengedés fénye beragyogja és eltüntesse ezeket az árnyakat.

Másnap, október 24-én, hétfőn, a Merkúr is átlép a Skorpióba, támogatva a tudatosítási folyamatokat. Gondolkodásunk sokkal intuitívabbá válhat, figyeljünk jobban a megérzéseinkre, az álmainkra, a belső sugallatokra.

Október 30-án, vasárnap, hajnali 3-ról 2-re állítjuk az órát, elkezdődik a téli időszámítás. A Skorpió hónap újholdja is erre a napra esik (18h38p) nagyon erős tisztító-gyógyító energiákkal.

Október 31-én, hétfőn, az angolszász országok a halloweent ünneplik, másnap, november elsejére esik a Mindenszentek napja. A keltáknál ez az időszak Samhain ünnepe.
November 3-án, csütörtökön (16h38p) lesz a Neptunusz és a leszálló-holdcsomópont együttállása. Erről nehéz épkézláb módon írni, hangulatát egy korábbi írásommal tudnám leginkább megjeleníteni: Kies valóság, avagy a mindennapok hitpróbája.

Ezen az áramlaton továbbhajózva november 6-án, vasárnap (16h00p) lesz a következő előadás. Pontos paraméterek hamarosan!

November 9-én, szerdán (06h52p) Mars átlép a Vízöntő jegybe, és magányos harcosként megpróbál kétségeket ébreszteni bennünk. Lehetnek ezek az elbizonytalanító hangok belső párbeszédek vagy a külvilágból érkező reakciók.

November 12-én a két leggyorsabb bolygónk is jegyet vált, hajnalban a Vénusz lép át a Bakba, délután a Merkúr a Nyilasba. A gondolati elragadtatottság és az érzelmi realitás küzdelmei tovább fokozódnak - de a megnyugvást is éppen ezekben találhatjuk meg.

A november 14-i, hétfői (14h52p) telihold megérlelheti annak a felismerését, mi is az, amit a felszabaduláshoz és a továbblépéshez el kell engednünk. Ha készen állunk erre a fordulatra, hatalmas lelki megkönnyebbülést tapasztalhatunk meg.

November 20-án, vasárnap a Neptunusz direkt mozgásra vált, így az álmaink megvalósítása újabb hitbeli lendületet vehet.



Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. október 22., szombat

Kövesd a jeleket!

A 2016-os év utolsó tízmilliószoros napja: 2016.10.22

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
(Reményik Sándor: Csendes csodák)


Elérkeztünk az idei év utolsó buddhista teremtő napjához. Tavaly már írtam róla, hogy milyen holdálláshoz és milyen energetikához rendelik hozzá ezeket az ünnepeket (Az égi rendhez igazított vágyak). A mostani is nagyon hasonló üzenettel bír: a bőséghez elengedés kell.

Mindeközben egy csodálatos fél év veszi kezdetét. Egy olyan utazás, amellyel hatalmas változásokat indíthatunk be az életünkben. Erre természetesen mindig és minden időben lehetőségünk van, de más körülmények között tudunk előrehaladni, ha együtt mozdulunk az égi áramlatokkal, mintha erős szembesodrásban akarunk evickélni.

Igaz, most sem elegendő kényelmesen hátradőlni, előétel gyanánt pattogatott kukoricát rágcsálni és várni a sült galambot, mint fő fogást. Az aktivitást azonban ebben az őszi-téli időszakban jórészt a belső állapotunk, a világhoz való viszonyulásunk áthangolása jelenti.

Az útjelző tábláink elsődlegesen a jegybelépések lesznek - holnap kapjuk az elsőt. Ezek most olyasmi próbatételek lesznek, mint a mesehősök számára a sors által kirótt feladatok.
Ha jól felelünk az általuk felvetett kérdésekre - miénk lehet mindaz, amiért belevágtunk a kalandba. Sőt, még annál is több!

Mielőtt nekivágunk, készüljünk fel. Pakoljuk tele a hátizsákunkat bátor elhatározással, tiszta szándékkal, jókora adag hittel, kitartással, és kövessük a jeleket!

Legyen ez a gondolat a hamuba sült pogácsánk, amivel táplálhatjuk magunkat, ha elbizonytalanodnánk: „Megengedem magamnak, hogy ami jön, az sokkal jobb legyen, mint amit most el tudok képzelni.”




Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.
Related Posts with Thumbnails